Építkezési ellenőrzés tanulságai Budapest XVII. kerületében

2024 tavaszán egy építési műszaki ellenőrzés során részletes szemle készült Budapest XVII. kerületében, egy lakóingatlan átalakítási és bővítési munkálatairól. A cél az elvégzett munkák műszaki minőségének felmérése és az esetleges kivitelezési hibák feltárása volt.

A kiindulási alapot a kivitelezéshez készített statikai terv, valamint szintenkénti alaprajzok adták. A helyszíni szemle során számos építészeti és kivitelezéstechnikai kérdés került felszínre.

Nyílászárók: kismértékű hibák, de fontos következmények

A beépített ablakok és ajtók helyenként eltérnek a falsíkoktól, ami részben a meglévő falazatok síkbeli hibáiból adódik. A függőleges beállítások ugyan megfelelőek voltak, de több helyen hiányzott a purhab tömítés, illetve pontatlan volt a spaletták és szemöldökök hőszigetelése (lásd: 1. kép). Ezek a problémák javítással kezelhetők, de kihathatnak a hőszigetelés és esztétika minőségére.

Alapozás és vízszigetelés: komoly figyelmet igényel

A lábazat mentén készült vízszigetelő lemezek több helyen felgyűrődtek vagy leváltak a felületről (lásd: 2. kép). A szivárgó lemezek csak részlegesen kerültek elhelyezésre, ami később nedvesedést, felázást okozhat a szerkezetben. Célszerűbb lett volna vastagabb, modifikált lemezt használni.

Teraszbővítés: nem átgondolt szerkezeti megoldások

A meglévő terasz bővítése során különböző típusú falazatok és vasbeton lemezek kerültek alkalmazásra, amelyek egymástól munkahézagokkal különülnek el (lásd: 3. kép). Ez statikailag kérdéses kialakítás, fennáll a mozgásokból eredő repedések, burkolatkár sérülések veszélye. A terasz alatti tárolóban pedig vizesedés jelei láthatók, a mennyezetre ragasztott polisztirol lapok leváltak, balesetveszélyt jelentve.

Szuterén és földszint: eltérések a tervektől

A szuterén födémáttörésénél nem a terv szerinti acélgerendákat alkalmazták, hanem két U-szelvényes megoldást, ami statikai szempontból aggályos (lásd: 4. kép). A nyílászáró nyílások kialakítása során több eltérés is történt: az egyik nyílás 22 cm-rel szélesebb lett a tervezettnél, máshol hiányzik a redőnytok. Az aljzatkialakítás nem teszi lehetővé a padlófűtéshez szükséges rétegrendet, így az nem indítható el a jelenlegi állapotok mellett.

Födémpanel bontás és statikai kockázatok

A földszint feletti födém áttörése során a tervezett két PK-panel teljes bontása helyett mindkettőből maradt egy-egy 1,3 méteres szakasz, melyek csonkolt végei egy monolit harántgerendához csatlakoznak (lásd: 5. kép). Ez a megoldás nem szerepelt a statikai tervben, így az elkészült szerkezet felülvizsgálata elengedhetetlen.

Tetőtér: túlméretezés hiánya, hiányos védelem

A tetőszerkezet terv nélkül épült, ami már önmagában is rizikót jelent. A szarufák keresztmetszete és kiosztása nem elégséges a műszaki ellenőr véleménye szerint (lásd 6. kép). A párazáró fólia több helyen sérült, a bádogozás csak ideiglenes, a tetőkibúvó kimaradt. Az ácsmunkák vágási felületeit még gomba- és rovarkártevő elleni szerrel sem kezelték.

Egyéb megfigyelések

Az A7 nyílás nem a módosított terv szerint készült, így a tervezett tolóajtó nem építhető be. A villanyszerelési hornyok visszajavítása megtörtént, a megszűnt ablaknyílásokat befalazták, és az új nyílások körül a kávák javítása is lezajlott.

Tanulságok egy átalakítás margójára

Ez az eset remek példája annak, mennyire fontos a szakmai tervezés, az ellenőrzés és a dokumentáció követése még egy családi ház átalakításánál is. Az észlelt hibák részben javíthatók, de sok közülük már statikai újratervezést, helyszíni beavatkozást igényel.

Három fő tanulság:

1. Minden szerkezeti eltérés statikus szakember jóváhagyását igényli.

2. A kivitelezés minősége nem csak esztétikai kérdés – komoly biztonsági és pénzügyi következményei lehetnek.

3. A hő- és vízszigetelés, illetve az ácsmunkák minősége alapvetően meghatározza az épület tartósságát és komfortját.