Rejtett hibák a felújított házakban – mit lát a műszaki ellenőr, amit más nem?

Egy frissen felújított ház látványra gyakran makulátlannak tűnik: új vakolat, szép burkolatok, modern ablakok, és csillogó homlokzat. Ám a felszín mögött sokszor komoly szerkezeti és hőtechnikai problémák bújnak meg – olyanok, amelyeket csak egy műszaki ellenőr vesz észre.
Ebben a cikkben egy valós helyszíni szemle tapasztalatai alapján mutatom be, milyen tipikus hibákkal találkozunk a „látszólag” jól elvégzett felújításoknál.

Amikor a homlokzat mögött marad a hőhíd

A homlokzati hőszigetelés célja, hogy a ház hőháztartása kiegyensúlyozott legyen, ne szökjön el a meleg. Ehhez azonban folytonos, megszakítás nélküli hőszigetelő rétegre van szükség.
Sokszor viszont a kivitelezés során kihagyják a hőszigetelést a klíma kültéri egysége, a villanyóra vagy a gázvezetékek környékén, mondván, úgysem látszik. A probléma az, hogy ezek a kihagyások hőhidakat képeznek – azokon a pontokon a meleg szó szerint kiszökik a falból, a páralecsapódás pedig penészesedéshez vezethet.

Egy helyszíni ellenőrzésen például a homlokzati szerelvények alatt teljesen hőszigeteletlen falrész maradt, így a hőhídmentes kialakítás lehetősége már a munkálatok elején elveszett. Ilyen hibát később csak bontással lehet javítani.

Fém és beton – a hővezetés bajnokai

Az előtetők, erkélyek és fémszerkezetek csatlakozásai külön figyelmet igényelnek. Ezeknél hőhídmegszakító elemeket kell beépíteni, hogy a belső hő ne vezesse át magát a szerkezeten.
Gyakori hiba, hogy a fémtartókat egyszerűen „becsomagolják” a polisztirol lapok közé, hőhídmegszakítás nélkül. Ez viszont olyan, mintha egy radiátort építenénk a falba: a fém továbbítja a hideget, a páralecsapódás pedig garantált.

Ugyanez igaz az erkélykonzolokra is. Ha ezek alul-felül hőszigeteletlenek, az nemcsak hőveszteséget, hanem repedéseket és fagyási károkat is okozhat. Egy tapasztalt műszaki ellenőr az ilyen pontokat azonnal kiszúrja, még mielőtt a burkolat elkészülne.

Tetőszerkezet: nem elég a szép burkolat

A tető az épület egyik legösszetettebb szerkezeti eleme, ahol a statikai és hőtechnikai hibák is súlyos következményekkel járhatnak.
Egy felújítás során sokszor előfordul, hogy a tartószerkezeti elemek megerősítése elmarad, és csak esztétikai javítások történnek. A helyszíni szemle során például hiányzott a taréjszelemen és a taréjfogópár, amelyek a tető stabilitásának alapját képezik.

A tetőtéri hőszigetelésnél is gyakori hiba, hogy a párazáró réteg hiányos, vagy rossz helyre kerül. Ha ez megszakad a fa tartóelemek mentén, a pára bejut a szigetelésbe, és belülről kezdi el nedvesíteni a szerkezetet.
A megfelelő rétegrend: belülről párazáró, középen hőszigetelés, kívülről páraáteresztő – ha ez felborul, jön a dohos padlás és a korhadó fa.

A szuterén: az épület legelhanyagoltabb része

Sok régi háznál a pincét vagy szuterént utólag alakítják át lakótérré, de a talajnedvesség elleni szigetelést gyakran kifelejtik.
A helyszíni vizsgálatok során előfordul, hogy a padló alatt nincs semmilyen vízszigetelés, csak friss beton. Ilyenkor a nedvesség kapilláris úton felszívódik a falakba, és a nedvességmérő akár 90%-os értékeket is mutathat.

A megoldás csak teljes rétegrend-cserével lehetséges:

• vízzáró réteg beépítése,

• a falak injektálásos szigetelése,

• és a pince megfelelő páraszabályozása.

Enélkül a helyiségben mindig nyirkos levegő lesz, és hosszú távon a szerkezet is károsodik.

Szakember nélkül nincs biztonság

A fenti hibák többsége megelőzhető lenne, ha a felújítást nem kizárólag kivitelezői, hanem műszaki ellenőri felügyelettel végeznék.
Egy tapasztalt ellenőr nem csak a hibákat tárja fel, hanem már a munka elején javaslatokat ad az optimális megoldásokra.
A jó szigetelés, a helyes rétegrend és a hőhídmentes kialakítás nemcsak komfortot, hanem több százezer forint energiamegtakarítást is jelent hosszú távon.

Egy felújításnál mindig érdemes szakemberre bízni az ellenőrzést – mert a hiba sokszor nem ott van, ahol elsőre látjuk, hanem a falak mögött.