Tárnoki szemle – amikor a csapadék és a szigetelés együtt gyengítik a szerkezetet

2025 májusában egy tárnoki családi ház műszaki állapotának felmérésére kértek fel. A szemle célja az ingatlan aktuális állapotának objektív vizsgálata volt, különös figyelemmel az esővíz-elvezetésre, a falazatok állapotára és a tetőszerkezetre. Már az első percekben egyértelművé vált, hogy több, egymással összefüggő hiba hosszú távon komoly kockázatot jelenthet a ház szerkezetére és a benne lakók egészségére nézve.

Az első jel: csapadékvíz a falak tövében

Az épület sarkaiban elhelyezett függőleges esővíz-levezetők közvetlenül a fal tövébe engedték a tetőről érkező vizet. Ez a megoldás kifejezetten veszélyes: a lecsorgó víz a talaj finom részecskéit kimossa az alaptest környezetéből, ami fokozatos és ismétlődő utántömörödést idéz elő. Ez a jelenség idővel egyenetlen süllyedést okoz, amely repedéseket generál a falazatokban.

Már a helyszínen jeleztem a megrendelőnek, hogy ezt a problémát haladéktalanul orvosolni kell. A megoldás egy zárt csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, amely a vizet az épülettől távolabb, szakszerűen kialakított szikkasztó gödrökbe vezeti. Ez hosszú távon megóvja a ház szerkezeti stabilitását.

A belső falazatok állapota: magas nedvességtartalom és penészedés

A belső falazatok vizsgálatakor is komoly problémákba ütköztem. A műszeres mérések több mint 60%-os nedvességtartalmat mutattak, ami jóval meghaladja az egészséges szintet. A sarkokhoz közel eső falakon a csapadékvíz-elvezetés hiányosságai tipikus süllyedési repedéseket okoztak.

A lakótér magas páratartalma és a penészképződés egészségkárosító hatású. Ezek a jelenségek egyértelműen a vízszigetelés hiányosságaiból erednek. A javaslatom: az épület összes fő- és válaszfalán utólagos vízszigetelés injektálásos technológiával, amelynek becsült költsége 20 000 Ft folyóméterenként.

Külső nyomok: a problémák a ház egészét érintik

A repedések és felázások nem csak belül, de az épület teljes külső kontúrján is megfigyelhetők. Ez arra utal, hogy a problémák rendszerszintűek, és nem elszigetelt pontokra korlátozódnak.

Tető: felújítás előtt álló szerkezet

A tetőszerkezet szemrevételezésekor hiányzó palákat és beázásnyomokat találtam. A héjazat hiányosságai miatt az esővíz a szerkezetbe hatol, károsítva a faanyagokat. A szarufák gömbfából készültek, a cseréplécek viszont meglepően jó állapotban voltak – ez korábbi részleges felújításra utal.

A hátsó tetőrész taréjfogói viszont tetőlécből készültek, ami nem megfelelő. Ezeket minimum 5×15 cm keresztmetszetű faanyaggal kell cserélni. Emellett az összes faelemen gomba- és rovarkártevő jelenlétére utaló nyomokat találtam – különösen a vezeték fogadó oszlop környezetében. Itt valószínűleg hosszú ideig fennálló beázás okozott kárt, amit ugyan részben javítottak, de további beavatkozás szükséges.

A tető héjazata rövid időn belül teljes cserére szorul. A pala lebontása után páraáteresztő fóliával kialakított rétegrend és új, könnyű héjazat javasolt – például cserepes lemez formájában.

Korszerűsítésre váró energetikai állapot

A ház energetikai szempontból teljesen elavult. A vízszigetelési problémák megszüntetése után a következő lépések elengedhetetlenek:

• homlokzati hőszigetelés (legalább 12 cm vastag EPS, lábazatoknál XPS),

• nyílászárók cseréje,

• új tetőfedés kialakítása.

Összegzés: teljes körű felújítás nélkül nincs tartós eredmény

Ez a tárnoki ingatlan jó példája annak, hogy több kisebb, össze nem hangolt hiba hogyan tud súlyos és szerteágazó problémává alakulni. A csapadékvíz helytelen elvezetése, a vízszigetelés hiánya, a hibás tetőszerkezet és az energetikai elmaradottság együtt már nem csupán komfortot, hanem az ingatlan értékét és biztonságát is veszélyeztetik.

A jó hír: a problémák felismerhetők, és időben kezelhetők – ha komplex szemlélettel és megfelelő szakmai hozzáállással közelítünk a felújításhoz.