Amikor a hőszigetelés nem elég – vizsgálat egy XVI. kerületi családi háznál

2025 májusában kaptam a megkeresést, hogy műszaki szakvéleményt készítsek egy budapesti, XVI. kerületi családi ház állapotáról. A ház több évtizedes múltra tekint vissza: az 1960-as években épült, majd az 1980-as években tetőtérrel bővítették. A tulajdonos 2003-ban már végzett rajta homlokzati szigetelést és nyílászáró-cserét, mégis több aggasztó jel utalt arra, hogy valami nincs rendben. Feladatom az volt, hogy feltárjam ezeknek az okát – és megoldási javaslatokat adjak.

Lábazati burkolat: az első gyanús jel

A ház utcafronti homlokzatán már messziről feltűnt, hogy a lábazaton lévő kerámiaburkolat elvált a fal síkjától. Ez egyértelmű jele volt annak, hogy valamilyen nedvesség hatol a falszerkezetbe, ami a ragasztó tönkremeneteléhez vezethetett. A feltételezésemet a belső falakon végzett nedvességmérések is megerősítették: a padlószinttől számított alsó 30 cm-es sávban a falszerkezetek nedvességtartalma több helyen elérte a 90%-ot.

Emellett a kopogtatásos próbák is arra utaltak, hogy a vakolat több helyen elvált a téglafelülettől – vagyis a nedvesedés már nemcsak jelen van, de bontja is a szerkezetet.

Utólagos vízszigetelés nélkül nincs tartós eredmény

A fenti problémák kezelése nem oldható meg festéssel vagy javítgatással – az egyetlen szakszerű megoldás az utólagos injektálásos vízszigetelés. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a nedvesség kapilláris úton ne jusson feljebb a falakban. A becsült költség jelenlegi árak mellett körülbelül 20 000 Ft folyóméterenként, de ez az egyetlen valóban hatékony módszer.

Repedések a belső falakon – korábbi problémák nyomai

A belső tér vizsgálata során több helyen régebbi, megszilárdult repedések voltak láthatók – különösen a konyha falánál. Ezek valószínűleg az előtető megépítése előtti időszakból származnak, amikor a csapadék nem megfelelő elvezetése miatt süllyedések jelentkeztek a szerkezetben. Jelen állapotukban ezek a repedések statikailag nem jelentenek veszélyt, de fontos őket figyelni: ha a jövőben tovább nőnek vagy újabbak jelennek meg, ismételt szakértői vizsgálatra lesz szükség.

Tetőtér és héjazat: rejtett beázás nyomai

Bár a tetőfedés állapota elsőre kielégítőnek tűnt, a tetőtéri szint egyik nyílászárója mellett a tetősík alatti felületen beázás nyomát vettem észre. Ennek oka valószínűleg a tetőkiugróknál, a békaszájnál vagy a vápaéleknél jelentkező héjazathiány. Javasolt egy alapos ellenőrzés egy tetőfedő szakemberrel, hogy a potenciális beázási pontokat időben lezárják.

Hőhíd a homlokzati csomópontoknál

A homlokzati szigetelés kivitelezéséből látszott, hogy az eresz dobozolt része mögötti falszakasz kimaradt a hőszigetelésből – ez tipikus hőhíd. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tetőtérrel együtt épített határoló szerkezetek szigetelése is már több mint 20 éves. Emiatt javasolt a ferde tetősíkok és az ereszek mögötti részek befúvásos technológiával történő utólagos hőszigetelése.

Padlásfödém: a szigetelés állapota nem ismert

A padlásfödém jelenlegi állapota is kérdéses. Javasolt a deszkaborítás egy ponton történő feltárása, hogy ellenőrizhető legyen a meglévő hőszigetelés és a párazáró fólia állapota. Ha megfelelő, akkor 16 cm vastag Austrotherm padlap ráhelyezésével tovább javítható az energetikai teljesítmény. Ha nem megfelelő, akkor új paplanok (üveggyapot vagy kőzetgyapot) elhelyezése szükséges – keresztirányú vázszerkezettel kiegészítve a hőhídmentesítést.

Oromfalak: befejezetlen szigetelés

Az oromfalak szigetelése jelenleg félkész állapotban van – ezt feltétlenül érdemes befejezni, hogy a hőszigetelési rendszer teljes értékű legyen.

Energetikai szempontból: korszerűtlen állapot

Az épület jelenlegi energetikai jellemzői elavultnak mondhatók. A nedvesség problémáinak megszüntetése után a következő lépések ajánlottak:

• minimum 12 cm vastag EPS szigetelés a homlokzatokon,

• XPS szigetelés a lábazatokon,

• elavult nyílászárók cseréje korszerű, jól záródó típusokra.

Összegzés

Ez a szemle ismét rávilágított arra, hogy egy épület külső megjelenése sokszor nem árulja el az igazi problémákat. A korábban elvégzett részleges korszerűsítések nem mindig elegendőek, ha azok nem átgondoltan és szakszerűen történnek. A rejtett beázások, hőhidak és a szakszerűtlen csomópontképzések hosszú távon is komoly problémákhoz vezethetnek – de ha időben észrevesszük őket, a helyreállítás még nem túl költséges.